Fenn a fán rezgeti szárnyát
sok-sok mandula-rózsaszín virág,
de a szépsárga nárciszkavalkád
tekintetet földre leránt.
Balra kékségben fürdőn megbújnak,
-faház szélárnyákán-a szerény ibolyák,
örömmel legeltetem szemem rajtuk,
cikkcakkos soraik jelzésértékűek már.
Döngicsélő méhek halk orgonazúgásába
belehallám füttyentő csiripmadarak
párkereső szerelemdalát.
E kánon nekem nyugalomvarázs
2009. április 5., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)